Szinte hihetetlen, de 1999-ben indult útjára, az azóta szinte minden háztartásban elterjedt Wi-Fi, amely vezeték nélkül biztosítja internetelérésünket és ami nélkül elképzelhetetlenek a mindennapjaink. Bárhová is megyünk, szinte reflexből keressük a Wi-Fi kódot és ijedten konstatáljuk, ha megszakadt a kapcsolat. Most azt járjuk körbe, mégis honnan indult ez a találmány és miként működik pontosan.

Meglepő tény, de a Wi-Fi rövidítés nem más, mint egy ügyes marketingfogás, mivel az nem a Wireless Fidelity angol kifejezésre utal. Ez az elnevezés csupán reflektálni próbált az akkor már nagy népszerűségnek örvendő Hi-Fi szóra és később rövidítésnek próbálták álcázni.

A Wi-Fi korszak kezdetét 1971-re datáljuk, amikor a Hawaii Egyetemen megalkották az ALOHAnet nevű hálózati rendszert, amely később a vezeték nélküli hálózat alapja lett. 1997-ben elkészült a 802.11-es szabvány első verziója, amely maximum 2 Mbps sebességre volt képes. Majd 1999-ben felgyorsultak az események és megalakult a WECA, vagyis a Wireless Ethernet Compatibility Alliance szervezet, amely olyan féltucat technológiai céget tömörített magába, -mint például a Cisco- akiknek a ma ismert Wi-Fi-t köszönhetjük. 1999 és 2000 között kerültek forgalomba a 802.11 szabványnál nagyobb sebességet kínáló 802.11b jelölésű eszközök.

Az évek során sokat fejlődött az iparág: 2009-től már a maximális átviteli sebesség közel kilencszeresére növekedett, 54 Mbps-ról 450 Mbps-ra, 2012-től pedig már a háztartások nagyrészébe is beköltözött a Wi-Fi.

Na de mégis hogyan működik ez a valóságban? A vezeték nélküli kommunikáció alapja a rádióhullám, amelyen keresztül fel tudunk csatlakozni az internet hálózatra. Azonban a Wi-Fi jel terjedését számos külső tényező befolyásolhatja, például olyan anyagok, mint a fém, a beton vagy éppen a tégla, melyek nagyban képesek csökkenteni a jelerősséget. Így az is befolyásolja a felhasználói élményt, hogy milyen felépítésű otthonban élünk. Továbbá az is lényeges szempont a hatékonyságot illetően, hogy hányan, hányféle eszközzel használják az internetet: ebben a cikkben már bővebben írtunk a garantált és elméleti maximális sebességről, illetve arról, hogy mi hat rá. Ha sok okos eszközzel rendelkezünk a háztartásban, akkor bizony nem árt beruházni egy erősebb Wi-Fi router eszközre: az Invitel és a TP-Link közös Wi-Fi router akcióján keresztül bőséges választék áll rendelkezésre nagyobb „teherbírású” készülékekből.

A sebesség harcok közepette az ember hajlamos elfeledkezni arról a kérdésről, vajon milyen gyors internetre van szüksége valójában. Manapság mindenki a lehető leggyorsabban szeretne képeket és videókat megosztani, esetleg online játszani és streamelni, miközben a család többi tagja is párhuzamosan használ Wi-Fi hálózatra csatlakozott eszközöket. 2-300 Mbps feletti internet sebesség akár 4-5 okoseszközt használó háztartásokat is képes kiszolgálni.

Az Invitel több, mint 100 ezer háztartásban a legmodernebb  technológiával, optikai hálózaton keresztül biztosítja az egész család számára a gyors internetezés élményét, valamint kiváló kép- és hangminőséget a televíziót kedvelőknek.