Névleges sávszélesség, mbps, hálózat, router, FTTH, ADSL… szavak, amikről sokszor azt sem tudjuk mit jelentenek, pedig minden nap használjuk őket, de legalábbis az életünk meghatározó szereplői. Most ezeket a kifejezéseket szeretnénk tisztázni, hogy legközelebb már te se nézz értetlenül, ha találkozol velük.

Mennyi az annyi? Miért van különbség a garantált és az elméleti maximális sebesség között?

Bizonyára sokan mértétek otthon az internet sebességet, és ha alacsonyabb számot kaptatok, gondolhattátok azt, hogy átvernek titeket. Azonban ez nem ilyen egyszerű: az elméleti maximális sebesség számos okból különbözhet az általunk otthon mért sebességtől.

Jelentősen befolyásolja az internet sebességet az, hogy az adott pillanatban hányan használják az internetet. A kötelezően vállalt garantált sebesség és az elméleti maximális sebesség között van a leggyakrabban tapasztalható, mért internet sebesség.

Ezen felül az internetkapcsolat használatakor, az adatátvitel során vannak olyan információk, amelyek számunkra, felhasználók számára nem értékesek, azonban a hálózat működéséhez elengedhetetlenek, ez is befolyásolja a sebességet.

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy szolgáltatónk az internet csak egy bizonyos részét felügyeli, ezért nem tudja befolyásolni, hogy a hálózatán kívüli forrásból származó információk milyen sebességgel érik el az ő rendszerét. A sebességmérésnek akkor van értelme, ha a feltöltési oldalról nincs korlát és egy erre a célra kialakított, nagy kapacitású mérőszerverről mérünk.

Végezetül a sávszélesség több okból is ingadozik. Az egyik ok, hogy az interneten az adatok átvitelére használt csomagok különböző útvonalakon haladhatnak, ezért a beérkező csomagok különböző ideig utaznak, és még a beérkezésük sorrendje is megváltozhat. Mivel a hálózat állapota folyamatosan változik, ezért az átvitel sebessége is ingadozást fog mutatni.

A Wi-Fi routeren is szeretném elérni legalább a garantált internet sebességet, ezt miért nem tudom megtenni?

Az általunk otthon mért, megtapasztalt sebességet a helyi körülmények is döntően befolyásolhatják: amennyiben az otthoni hálózatra több eszköz is csatlakozik, úgy a szolgáltató által biztosított sebesség az eszközök igényeihez mérten oszlik szét. Ha egyszerre megy a YouTube, az okos TV-n pedig a kedvenc sorozatunk nézzük online, akkor bizony előfordulhat, hogy a többieknek kevesebb sávszélesség jut. Az otthoni hálózatra csatlakozó Wi-Fi routerek is korlátozhatják az internet sebességét, ugyanis, ha azok nem képesek másodpercenként annyi adatot továbbítani, mint amennyit a szolgáltató nyújt, akkor nem tudják elérni még a garantált sebességet sem, sőt ezt még a környező elektronikus zajok és a rádiójel útjába kerülő különböző árnyékoló közegek, például tégla- vagy betonfal, is befolyásolják.

Fő a sebesség!  De valójában milyen gyors internetre van szükségem?

A sebesség igény attól függ, hogy mire és mennyit fogjuk használni a netet.  Az sem mellékes, hogy egyáltalán milyen internet szolgáltatás érhető el a lakhelyünkön. Vezetékes internetnél ma már gyakran HD minőségű videókat, sőt tévéadásokat is lehet nézni, hogy a filmek, zenék és egyéb anyagok letöltéséről ne is beszéljünk. Ezekre számítva inkább a 30 Mbps és a feletti sebességeket szoktuk ajánlani. Amennyiben online játékokkal is szeretnénk játszani, akkor a legalább 60-100 Mbps sebességű internetet érdemes választani. 2-300 Mbps feletti internet sebesség, átlagos használat mellett, már a 4-5 okoseszközt egyszerre használó háztartásokat is képes kiszolgálni. Persze a fejlődés nem áll meg, lehet, hogy hamarosan az 1000 Mbps sem lesz elégséges, de ma 2019-ben, még kevés olyan eszközt használ a lakosság, ami ekkora sávszélességre alkalmas lenne.

Tudom, hogy FTTH technológián jön az internet, de mit jelent ez pontosan?

A leggyakoribb vezetékes szélessávú internet technológiák Magyarországon:

-          A VDSL (régebben ADSL), amely telefonvonalat használ,

-          A koaxiális kábeles elérés, amely a kábeltévé hálózatát használja,

-          FTTH (GPON) az optikai elérés, amely külön optikai kábelen keresztül működik, és egészen az előfizetőig van kiépítve.

Az FTTH ezek közül egyértelműen a legjobb és legmodernebb: az üvegszál közvetlenül az előfizető otthonáig tart, nem marad réz szakasz a szolgáltató hálózatában.  Azt azonban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az FTTH nem egy konkrét technológiát takar, csupán azt jelenti, hogy a teljes szakasz üvegszál alapú. A direkt üvegszál (pont-pont) annyit jelent, hogy a központig minden előfizetőnek elkülönített összeköttetése van, azon nem osztozik senkivel. Az osztott üvegszálas rendszerben alapvetően két technológia verseng: az egyik az AON (Aktív Optikai Hálózat) a másik pedig a PON (Passzív Optikai Hálózat). PON technológiából is többféle létezik, ezek közül is elsősorban az EPON és a GPON a legismertebb, azonban a hazai üvegszálas fejlesztések mind a GPON technológiát használják. A GPON maximálisan 60 km távolságra képes aktív eszköz nélkül továbbítani az optikai jelet, így nem fordulhat az elő, hogy nem lehet optikai internet elérést biztosítani azért, mert messze van az előfizető a központtól.

A GPON hozzáférési hálózat 4 elemből áll, a szolgáltató oldalán az OLT, az előfizető oldalán az ONT, a kettőt pedig maga az optikai kábel köti össze.

Az ONT-t sok esetben modemként említjük, amely az optikai jeleket a háztartásokban elterjedt 10/100/1000 Mbit/s-os sebességű Ethernet hálózathoz illeszti. Fontos tudni, hogy ugyan az ONT készülékeken több Ethernet port is van, de nem képes routerként is üzemelni.