Már biztosan mindenkinek feltűntek azok a kis színes karikák egy-egy film előtt vagy közben a vásznon, illetve a képernyőn. Te tudod hogyan kerültek oda és miért?

A korhatár-besorolás egy nagyon fontos jelzés minden néző számára. Akárcsak a síelésnél, itt is figyelmeztetik a közönséget arról, pontosan milyen pályára tévedtek. Abban az esetben, ha valaki nehéz terepre került eldöntheti, hogy tesz-e egy próbát vagy inkább keres saját maga vagy gyermeke számára egy megfelelőbb pályát.

A lehetőségnek a változtatásra mindig adottnak kell lennie, ám ahhoz, hogy jól is éljünk ezzel az eséllyel, tudnunk kell, hova kerültünk és természetesen azt, melyik jelzés mit jelent..

Mi az a korhatárkarika?

A korhatár-besorolás alatt a különböző médiatartalmak osztályozását értjük a tartalmuk alapján. A korhatárjelzések elsődleges célja a szülők és nevelők segítése abban, hogy megvédjék a gyermekeket és fiatalokat a szellemi fejlődésükre veszélyes vagy káros üzenetektől. Ez egyben egy hatóságilag szabályozott folyamat is.

Hogyan néz ki a korhatárkarika?

A korhatár-besorolást jelzések segítik. Összesen 12 darab úgynevezett egyszerű és szintén 12 darab teljes jelzés létezik, melyeknek van fekete és színes változata is annak érdekében, hogy sötétebb és világosabb háttérből is jól kitűnjenek. Ezeket a jelzéseket hívjuk hétköznapi nyelven „korhatárkarikáknak”.

Ezeknek a korhatárkarikáknak meghatározott színük van, tehát egységesen kell őket használni a különböző tartalmakban. Még a rajtuk szereplő szöveg betűtípusa is adott: a VagRounded kövér változatát kell rajtuk használni.

Az egyszerű jelzéseket onnan lehet könnyedén felismerni, hogy szaggatott körvonaluk van. A teljes jelzések különleges ismertető jegyei az egybefüggő körvonaluk és a kifogásolt tartalom témájának megnevezésének is szerepelnie kell rajtuk, mint például: kirekesztés, erőszak, meztelenség.

Milyen korhatárkarikák vannak?

A korhatár-besorolásokat különböző kategóriák szerint csoportosítjuk:

I.                    kategória: Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok. Jele: a zöld kör

II.                  kategória: 6 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok. Jele: hatos szám sárga körben

III.                kategória: 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok. Jele: tizenkettes szám sárga körben

IV.                kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok. Jele: tizenhatos szám sárga körben

V.                  kategória: 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok. Jele: tizennyolcas szám piros körben

VI.                kategória: Kizárólag felnőttek számára ajánlott műsorszámok. Jele: piros X piros körben

 

Tudtad?

Ma már nem találkozhatunk BA vagyis „Besorolás alatt” jelöléssel a filmeken, a filmajánlókon vagy más hirdetéseken. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a szülők nem kapnak konkrét támpontot a tartalomra vonatkozóan, ami ezáltal olyanokhoz is eljuthat, akiknek még nem való. Most már nem fordulhat elő, hogy a család a BA jelzés miatt egy olyan filmre ül be, aminek csak a vetítése közben derült ki, gyermekekre ártalmas képeket és jeleneteket tartalmaz. Éppen ezért, ha a tartalomnak még nincs végleges besorolása, akkor a filmforgalmazónak vagy a filmterjesztőnek kell szaggatott vonalú korhatárkarikával ellátni átmenetileg az anyagokat a hatósági besorolásig.

Hogyan kerül a képernyőre?

 

Magyarországon a TV műsorokat és filmeket még a bemutatásuk előtt korhatár-kategóriákba kell sorolni a nézők megfelelő tájékoztatása miatt. Ezt a besorolást 2012. január 1-je óta az NMHH, vagyis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Nemzeti Filmirodájának Korhatár Bizottsága végzi. A folyamat azonban itt még nem áll meg. A különböző filmek korhatár-besorolása a későbbiekben is bárki számára elérhető az NMHH nyilvántartásából. Így bármelyik szülő le tudja ellenőrizni, hogy akár egy régebbi film már való a gyermekének vagy még nem. Miután a Korhatár Bizottság meghozta a döntést a korhatár-besorolásról, attól a pillanattól kezdve a filmterjesztő kötelessége, hogy azt feltűntesse az összes hordozón és reklámon is. Sőt, 2012-től még a mozielőzeteseket is be lehet soroltatni. Ez még nem kötelező, csupán egy lehetőség, ami szintén segíti a nézők tájékozódását.

A tévéműsorok és a tévében vetített filmek korhatár-besorolása viszont egy kicsit másként működik: ezeket maguknak a szolgáltatóknak kell besorolniuk a médiatörvényben előírtak alapján. A hatóság természetesen ezt a munkát is segíti és lehetőséget nyújt a szolgáltatóknak arra, hogy ha bizonytalanok egy műsorral kapcsolatban, akkor azt elküldhessék a Médiatanácsnak és előzetesen besoroltassák a megfelelő kategóriába. Természetesen nem maradhat el a szigorú ellenőrzés sem, ami szintén az NMHH feladatkörébe tartozik.

Kinek kell használnia?

A helyes válasz ebben az esetben az, hogy mindenkinek. Hiszen nincs és nem is lehet semmilyen kibúvó, ha a gyerekek megóvásáról van szó! Tehát, a televíziók képernyőjén, az online oldalakon, plakátokon, hirdetésekben, közleményekben, szórólapokon, prospektusokon, DVD-ken, BlueRay borítón, a számítógépes és online játékokon, de még egy sima szöveg esetében is jelölni kell a korhatár-besorolást, ha avatatlan szempárok elé kerülhet a végtermék.

Duplekérdés: Mit és miért?

Hogy erre a szigorú rendszerre miért van szükség? Hogyan találták ki, hogy pont ezeknél az életkoroknál húzzák meg a határvonalakat? Nos, talán sokan nem tudják, de emögött a csoportosítási rendszer mögött egy komoly alap nyugszik, ugyanis a gyermekek gondolkodásának fejlődése nagyjából meghatározott életkorokhoz köthető.

A legkisebb ugrifülesek

A 2-7 éves kor közötti időszakra tehető, amikor a gyerek már képes fejben is megformálni és gondolkodni a látottakról, de még nagyon sok új tapasztalatot nem tud megfelelően értelmezni. Óvodás korban a tárgyak, az emberek és a történések még képekként élnek a kicsik gondolataiban. Éppen ezért a nagyobb ovisokat is nagyon könnyen becsaphatja a szemük. Ez azt jelenti, hogy ebben a korban nehezen tudnak elvonatkoztatni attól, amit látnak és hallanak. Ezért van az, hogy a gyerekek a tárgyaknak, állatoknak érzéseket és gondolatokat tulajdonítanak, hiszen nem tudnak különbséget tenni a valós és az elképzelt, kitalált dolgok között.

Nekik még nem léteznek a való világ azon törvényei, amiket a felnőttek már jól ismernek. Övék a mesék és fantáziák birodalma, ahol a valóság csupán asszisztál a csodálatos történeteikhez. Ebben a világban minden megtörténhet, csupán el kell képzelni. A tévé pedig nem más, mint egy mágikus ablak, amin keresztül láthatják az ott élő lényeket és találkozhatnak is velük. Ebben a korban a kicsik nem mérlegelik egy szereplő jó és rossz tulajdonságait, egész egyszerűen azért, mert még nem tudják, hogyan kell: egy szereplő vagy szép, vagy gonosz, és az a tulajdonság győz, amelyik erősebben van jelen a történetben. Emiatt azt sem tudják megítélni, hogy a főhős erőszakos viselkedése gonosz szándékból vagy önvédelemből történik-e éppen. A büntetéssel nem járó rossz tettek számukra nem rosszak, mert nincs következményük. Így, ha az erkölcsi tanulság nem párosul jól látható következménnyel, félre fogják őket érteni. A Korhatár nélkül megtekinthető műsorszámok csoportjába éppen ezért azok a tartalmak tartoznak, amiket bárki, bármilyen életkorban megnézhet, akár a legkisebbek is, hiszen tekintettel vannak a kisgyermekek látásmódjára.

A kisiskolások

A 6 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámoknál már a 6-12 év közötti gyerekek a mérvadóak, hiszen a kisgyermekkorból az iskoláskorba való átlépésnél rengeteg dolog megváltozik! A gyerekek gondolkodása ebben a korban válik logikusabbá, tudatosabbá és következetesebbé. 8-9 éves kor körül a gyerekek egyre jobban érdeklőnek a való világban zajló események iránt és emiatt elkezdenek fokozatosan kilépni a fantáziavilágból. Szép lassan rájönnek, hogy a tévé nem „varázsablak” és a benne „élő” szereplők nagy része nem létezik a valóságban. Már jobban helyén tudják kezelni a tévében látottakat, de ez még nem elég ahhoz, hogy helyesen is értelmezzék azokat. Ezért az erőszak kritika vagy büntetés nélküli bemutatása itt is tilos, ha felmerül, hogy a korcsoportba tartozó gyerekek nem tudják azt fikcióként kezelni. Erre főként azért van szükség, mert ebben a korban a gyerekek minél valóságosabbnak éreznek valamit, annál könnyebben képzelik magukat a szereplők helyébe és látottak hatással lesznek a viselkedésükre és gondolkodásukra. Ilyenkor még azoknak a filmeknek a nagy részét, amik nem animációk vagy rajzfilmek még valóságosnak gondolják.

A „jó” és a „rossz” megítélésekor egyre inkább figyelembe veszik a szándékot, az indítékot és a következményeket. De a 6-10 év közötti gyerekek még csak ellentétpárokban tudnak gondolkodni (jó-gonosz, szép-csúnya, bátor-gyáva). Ebben a besorolás-kategóriában már lehet mutatni a Tom és Jerry-t vagy a Kengyelfutó gyalogkakukkot, mert ezeket a burleszk-szerű erőszakokat a gyerek már nem valóságként érzékeli.

A felsősök

A 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámokat a 12-16 év közöttiek számára tanácsolják. Ebben a korban a testi változások mellett a gyerekek logikája is változik. Egy adott problémán belül már minden logikai kapcsolatot végig tudnak gondolni. Talán sokak számára nem újdonság, hogy a gyerekek ebben a korban kezdenek el távolodni a szüleiktől és egyre fontosabb lesz számukra a saját korcsoportjukkal, barátaikkal való kapcsolatuk. Ilyentájt próbálja meg a gyerek kitalálni, hogyan is tud majd beilleszkedni a felnőtt társadalomba, pontosan milyen viselkedésmintákat várnak el tőle és hogy ő milyeneket szeretne követni. Szintén nem meglepő, hogy éppen ezen keresgélés miatt a 12-16 évesek gyakran lázadnak és nagyon fontosnak tartják a külsőségeket, valamint azt, hogyan ítélik meg őket mások.

Egy 12 éves gyerek már nagyjából ismeri a különböző televíziós műsortípusokat és emiatt lesznek elvárásai a különböző műsorokkal szemben. Tudja mit várjon el egy vígjátéktól, egy mesétől vagy egy természetfilmtől és ezekkel a várakozásokkal együtt nézi az adott műsort. Jobban megérti és el tudja egymástól különíteni a humort, szatírát és az iróniát. Ezen kívül a 12-16 éveseket már nem riasztja meg olyan könnyen egy film, ha azon jól látszik, hogy nem a valóságot mutatja. Azonban, ha ezt nem sikerül felismerniük, akkor megrémülhetnek tőle. Ezért lehet jó választás például egy régebbi korban játszódó történelmi film, mert az akkori világ és életmód már annyira különbözik a jelentől, hogy könnyű elkülöníteni az ottani történéseket. Furcsán hangozhat, de egy olyan katasztrófafilm is megállja a helyét, ami nagyon távol áll a valóságtól, mert így a gyerekek is egyértelműen fikcióként tudják kezelni. 

A gimisek

A 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok a 16-18 év közöttiek számára javasoltak. A korcsoport egyik jellemzője, hogy ilyenkor még mindig folyamatosan változik a családhoz való viszony és a gyerek belső konfliktusokat él át, miközben megpróbálja megtalálni önmagát. Ezért eléggé gyakori, hogy a családon kívül keresnek példaképet a serdülők: énekesek, színészek vagy más híres emberek képében. Emiatt kiemelten fontos, hogy megfelelő példaképet, mintát válasszanak. Továbbá a felnőtté váláshoz szüntelenül közeledve egyre nagyobb szenvedéllyel boncolgatnak ideológiai témákat és szeretik megkérdőjelezni a világ általános menetét, rendszerét. Mire egy gyerek ebbe a korba ér és serdülő lesz, már komoly médiatapasztalattal rendelkezik. Könnyedén felismeri a műfajokat és képes a valósághűbb alkotásokat is fikcióként kezelni. Ennek ellenére az ebbe a kategóriába sorolt műsorokban nem megengedett az erőszak naturálisabb és valóságközelibb bemutatása, mert az olyan mély és rossz érzéssel töltheti el a fiatalokat, ami hosszabb ideig bennük maradhat. Továbbá tilos az olyan tartalom is, ahol az egyik szereplő fájdalmában a másik örömét leli, mert ez ebben a korban szintén káros lehet. Mivel egy átlagos 16-18 évesnek valószínűleg van már információja arról, mi is az az intim szexuális tevékenység, ezért ennek bemutatása ennél a besorolás kategóriánál megengedett. Azonban ennek megjelenítése és az erre vonatkozó szóbeli utalások is csak akkor elfogadottak, ha visszafogottak is egyben.

Ezekből a példákból jól kitűnik, hogy ennél a korhatár-besorolási kategóriánál már nincs kifejezetten a témák tekintetében korlátozás, csupán abban, hogy egy adott témakört hogyan és milyen mértékben mutatnak be az alkotók.

A hivatalosan is nagykorúak

A 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámokat a 18 éven felüli nézőknek ajánlják. Itt szintén nincs már téma szerinti korlátozás. Ide tartoznak azok a thrillerek, akciófilmek vagy bűnügyi sorozatok, amikben a hatást nagyrészt az erőszak-ábrázolás naturális módjával érik el. Nem meglepő módon a horrorfilmek többsége is ide tartozik, mivel ezekben az alkotásokban nem ritka, hogy naturálisan mutatják be az erőszakot továbbá a történet célja a félelemkeltés. Nem tabuk már az olyan erotikus filmek sem, amikben a szexuális tevékenységek bemutatása érzéki vagy művészi jellegű és a jelenetek egyben fontos szerepet töltenek be a történetben. Ide tartoznak az olyan műsorok is, mint például a South Park, amiben a diszkriminatív viselkedések és vélemények leegyszerűsítve, humorosan és rosszallás nélkül szerepelnek.

A kakukktojás

A Kiskorúakra súlyosan ártalmas hatást gyakorló műsorszámok azok, amik egyik korábbi kategóriába sem illenek bele, főként a tartalmuk vagy a téma feldolgozása miatt. Éppen ezért közzétenni, bemutatni őket is sokkal nehezebb, hiszen biztosítani kell, hogy még véletlenül se kerüljenek 18 év alatti néző elé. Ennek fényében azt a lehetőséget is szem előtt kell tartani, hogy néha még a gondos szülők felügyelése mellett sem zárható ki maximálisan, hogy a gyerek nem kerül akár csak egyszer is a tévé elé egy kései órán. Természetesen a gyerekek védelmét akkor is biztosítani kell, ha bármilyen okból kifolyólag hiányozna a felnőtt felügyelet. Éppen ezért ezeket a műsorszámokat nem adhatják le a televízióban, még éjjel vagy hajnalban sem. Ebbe a kategóriába tartozik például a pornográfia vagy az olyan tartalom, ami szélsőségesen illetve indokolatlanul mutatja be az erőszakot. Ennek megítélésében a végtermék műfaja és a történések körülményei is számítanak. 

Mit mikor lehet?

Logikusan, a különböző kategóriájú műsorokat más-más idősávokban lehet csak sugározni a televízióban. Minél idősebb nézőknek készült a műsorszám, annál későbbi órákban kerülhet csak adásba. A szigorúbb besorolású tartalmakat például csak az esti órákban adhatják, azért, hogy a gyerekek jó esetben ne láthassák azokat. Ám egy zöld vagy egy hatos korhatárkarikával ellátott műsor alatt nyugodtan kimehetünk a konyhába, hiszen ez a jelzés a garancia arra, hogy óvódás vagy kisiskolás gyermekünk még véletlenül sem lát nem neki való jeleneteket és üzeneteket. Az ezekkel a besorolási kategóriákkal ellátott adások egyébként a nap bármely szakaszában bemutathatók

Ezzel szemben a 12 éven aluliak számára nem ajánlott tartalmak csak este 9 és hajnali 5 óra között sugározhatók a tévében, míg egy 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámmal már csak este 10 és hajnali 5 óra között találkozhatunk. A 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok szintén csak este 11 és hajnali 5 között, a Kizárólag felnőtteknek ajánlott műsorszámok pedig egyáltalán nem szerepelhetnek a televízióban.

Természetesen, az idősávokon kívül, mindig közölni kell a tartalom besorolását, amit végig, az egész műsor alatt a képernyő alján jelezni kell, hogy ha valaki később kapcsolna a csatornára, akkor is egyértelmű legyen, kinek szánták azt. Egyedül a Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámoknál lehet elhagyni a jelzést.

Javaslat vagy kötelező?

A műsorszolgáltatóknak ma már kötelező feltűntetniük a korhatárkarikákat. Ahogyan azt korábban említettük, a televíziók ugyan maguk döntenek arról, hogy melyik korosztálynak ajánlott a műsor, de nekik is kötelező rátenni a képernyőre a korhatárkarikát, ha pedig hibáznak, akkor vállalniuk kell érte a következményeket.

És a nézőnek?

A különböző médiatartalmakhoz már bárki bármikor hozzáférhet, így a döntés elsősorban a mi kezünkben van, ahogy a távirányító is. A szabad műsorválasztás joga mindenki számára biztosított, ahogyan a káros tartalmak elkerülésének lehetősége is, ezt ne felejtsük el! A korhatárkarikák azért vannak, hogy a szülők és minden néző felelősségteljes döntést hozhasson, de azt, hogy valaki hogyan cselekszik, nem írhatják elő. Végül mindenkinek saját belátása szerint kell döntenie.

 
 

A virtuális védőfelszerelés

Mit tehet egy szülő, ha biztos akar lenni abban, hogy csak korának megfelelő műsorokat néz a gyerek a tévében? Az egyik megoldás a folyamatos jelenlét, ám ezt nehéz a gyakorlatban megvalósítani. A másik opció az, hogy a modern technológiát hívja segítségül, mint amilyen a Gyerekzár funkció is. Ez a megoldás azért egyszerre egyszerű és hasznos, mert egyfelől a szülő biztos lehet benne, hogy a gyermeke elől el lesznek rejtve a korának nem megfelelő tartalmak, másrészt elég csupán egyszer beállítani a gyerekzárat. Nincs más dolgunk, mint bekapcsolni a funkciót, amikor a kicsik tévéznek és kikapcsolni, amikor az esti hírekre vagy idősebbeknek szánt tartalmakra vagyunk kíváncsiak. Az Invitel Gyerekzárjának a beállítását lépésről lépésre itt nézheti meg, technológiától függően:

 

 

Gyerekzár - Invitel  IPTV bemutató:

Gyerekzár - Invitel  Digitális kábeltévé bemutató: