Segítség

A szülők már nagyon régóta beszélgetnek a gyermekeikkel az idegenek jelentette veszélyről, azonban a szülők új generációjának már egy teljesen új területet is bele kell foglalni ezekbe a beszélgetésekbe, azokat az idegeneket, akikkel az interneten találkozhatnak a gyermekek. Azonban egy, a brit szülők körében készült felmérés szerint bármennyire is tisztában vannak annak fontosságával, hogy megismertessék a gyermekeket a világháló veszélyeivel, kevésbé feszélyezi őket, ha például a szexről, a pubertáskorról vagy éppen a Mikulás azon misztikus képességéről kell értekezniük, hogyan tudja megkülönböztetni egymástól a jó és rossz gyerekeket. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy nagyon gyakran a szülők úgy érzik, maguk sem ismerik eléggé a témát, a már említett kutatás során például egyharmaduk nyilatkozott így. A Telegraph brit magazin ezért egy igazi szakértőhöz fordult, hogy segítsen tanácsaival a szülőknek, és a Childnet nevű, a gyermekek biztonságos internetezéséért küzdő szervezet képzési menedzsere, Caroline Hurst olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyeket a magyar szülőknek is érdemes megfontolniuk.

  • A szakember kilenc pontban foglalta össze, hogyan lehet megvédeni a gyermekeket a világháló jelentette veszélyektől. Az első helyen talán nem annyira meglepő módon a beszélgetést emelte ki, vagyis ne csak arról kérdezzék meg a gyermekeket, hogy milyen napjuk volt az iskolában, de arról is, hogy mit csináltak a világhálón, milyen oldalakat nyitottak meg, kivel és miről chateltek.
  • A szakember szerint fontos az is, hogy soha ne tiltsák el a gyermekeket a net használatától. Egy tinédzserek körében végzett felmérés során arról kérdezték a fiatalokat, hogy milyen okok miatt nem beszélnének arról, ha támadás érné őket a világhálón, vagy zaklatással szembesülnének, és a legtöbben azt a választ adták közülük, hogy a világhálótól való eltiltás tartaná vissza őket arról, hogy beszámoljanak az ilyen eseményekről.
  • Állítsa be a szülői felügyeletet: az Egyesült Királyságban a négy legnagyobb internet szolgáltató ingyenesen biztosít olyan megoldást, hogy egy kapcsolóval aktiválni lehessen az adott otthonban világhálós hozzáférésre használható eszközökön a káros tartalmak szűrését. Itthon ugyan nem tartunk még itt, de szoftveres megoldásokat már nálunk is be lehet vetni erre a célra.
  • Mindenképpen jelenteni kell a kibertérből érkező támadásokat, zaklatást. Bár nálunk még kevésbé ismert a „cyber bullying” kifejezés, az Egyesült Államokban már több tragédiát is okozott, hogy egy-egy gyermekre „rászálltak” ismerősei, osztálytársai a közösségi oldalakon és folyamatosan rosszindulatú üzeneteket írtak róla. Ha valakinek a gyermeke ilyenről számol be, hasznos, ha lementik az erre utaló bizonyítékokat, hogy később megmutathassák az illetékeseknek. Emellett a zaklató kapcsolatokat blokkolni is lehet, és érdemes bejelenteni ezeket az érintett közösségi oldalnak is.
  • Caroline Hurst javaslata szerint fontos, hogy elbeszélgessünk a gyermekeinkkel a világhálón elérhető felnőtt tartalmakról is. Még a legerősebb szülői kontroll mellett is előfordulhat, hogy a tinédzserek megtalálják a módját a szűrés kijátszásának és hozzáférnek felnőtt tartalmakhoz. Ha rajtakapják őket, nem a szidás, fenyegetőzés, tiltás a legjobb megoldás, hanem az, ha elbeszélgetnek velük arról, hogy mit csináltak. Ha zavarban érzik magukat, kérdezzék meg őket, hogy miért, de érdemes feltenni nekik azt a kérdést is, hogy szerintük miért aggaszthatja a szülőket az, amit csinálnak.
  • Fel kell hívni a gyermekek figyelmét arra is, hogy milyen veszélyei vannak, ha idegenekkel beszélgetnek a világhálón. Tudatosítani kell bennük, hogy soha ne adjanak ki személyes adatokat idegeneknek és ne szervezzenek találkozót olyannal, akit nem ismernek. Tájékoztatni kell a gyermekeket arról is, hogy ha egy idegennel folytatott társalgás felzaklatja őket, akkor nyugodtan fordulhatnak felnőtthöz, illetve különböző szervezetekhez, Magyarországon például az Internet Hotline-hoz.
  • Akadnak olyan szülők, akik soha nem engednék meg a gyermeküknek, hogy 18-as karikát kapó filmet nézzen a tévében, ugyanakkor azt gondolják, hogy az online játékok esetében ez rendben van. Caroline Hurst szerint azonban ezekben a játékokban is olyan életszerű lehet az erőszak ábrázolása a fejlett grafikai megoldások miatt, hogy annak komoly hatása lehet a fiatalokra. A szülőknek ezért érdemes megismerkedniük a játékok korhatár-besorolási rendszerével is.
  • Ha a gyermek már használja a közösségi oldalakat, akkor a szülőknek is meg kell ismerkedniük azokkal, és megtanulni a biztonsági beállításokat, illetve megmutatni a gyermekeiknek is, hogyan használhatják biztonságosan azokat. A szakember szerint ugyanakkor 13 évesnél fiatalabb gyerekeknek egyáltalán nem lenne szabad engedni a közösségi oldalak használatát.
  • Az utolsó jótanács ugyanaz mint az első – beszélgetni kell a gyermekekkel. Az, hogy csendben aggódnak a szülők, nem használ senkinek. Ha valakit aggaszt gyermeke internet használata, akkor beszéljen vele erről. Ha úgy gondolja, hogy a gyerek vele nem akar beszélni erről a témáról, akkor be lehet vonni egy közeli családtagot, jóbarátot, idősebb unokatestvért is. A kommunikáció tehát kulcsfontosságú, és a szülők addig nem tudhatják biztonságban gyermekeiket, amíg nincsenek tisztában azzal, hogy mi fenyegeti őket.